Andrew Marwell: A szerelem meghatározása

Fordította: N. Kiss Zsuzsa

Cikk dátuma: 2011. 04. 18.

Szerelmem oly nemes szülött,
mint tárgya fennkölt, ritka rang:
a Képtelen foganta őt,
Kétségbeesésből fogant.

Tág lekű Kétségbeesés
mutat csak célt ily istenit:
pipogya Remény föl se néz,
ver talmi szárnya, s nem repít.

S hiába kapnék szárnyra bár
magasba szegzett lelkemig,
a Sors vaséket kalapál
közibénk, s betüremkedik.

Hogy egyesüljön két ilyen
teljes szerelem, nem szabad,
úgymond, s őrködik irigyen:
fél, rémuralma megszakad.

Vastörvényben fektette le,
hogy messzi pólusok legyünk
(Szerelem világtengelye):
mi sosem ölelkezhetünk,

csak ha alászáll a menny,
s a földön görcs hullámzik át,
s tömörül, hogy eggyé tegyen,
planiszférává a világ.

Ferde szögben összevezet
két vonal, mint két érzelem:
a párhuzamoknak nem lehet
metszéspontja, bár végtelen.

Szerelmi kötésünk tehát,
mit oly féltékenyen kizár
a Sors, bár lelkünk egybevág,
szellemnász és csillagviszály.

Szólj hozzá, legyél az első!

Oszd meg: