Két szék közt a pad alá

Kata és Mari közt őrlődött Jerry, aki ugyan választott, de későn. Mire elhatározásra jutott, a két nő már elillant.

Egy olyan sztorit írok le, ami velem történt az idén. Elég hihetetlen, de sajnos igaz. A legelején kell kezdenem, hogy érthető legyen.

Tavaly ősszel az egyik társkeresőn megismertem egy városom beli lányt. Hónapokig levelezgettünk, és a végén annak rendje és módja szerint egymásba is szerettünk. Katának hívták. Tavaszig tartott ez, amikor kórházba került. Előtte egyfolytában chateltünk, de akkor néhány hét szünet jött. Én meg közben elkezdtem nézegetni a regeket ugyanazon a társkeresőn. Találtam egy pesti lányt, aki nagyon helyes volt a képen, és ezt meg is írtam neki. Ő kedvesen válaszolt. Onnantól kezdve vele is leveleztem.

Aztán egyszer, áprilisban feljutottam hozzá Budapestre. Egy együtt töltött gyertyafényes este után azt éreztem, hogy ez nem más, mint szerelem első látásra...

A helyi barátnőm iránt így elhalványultak az érzéseim, bár ő még szerelmes volt belém. Azután ő is talált egy Zoli nevű srácot, aki mindenét odaadta volna érte. Kiderült, hogy közben Kata ikrekkel terhes. (Hiába, a spirál néha mégsem tökéletes megoldás.) Zoli úgy is vállalta volna őt, ha Kata megszüli az ikreket. Az ikrek persze az enyémek voltak. Kata nem akarta! Miattam, mert még akkor is annyira szeretett, pedig tudta, hogy nekem már más kell. Aztán a srác fogta magát, és elköltözött Budapestre.

Gyönyörű nyarat és őszt töltöttünk együtt Marival! (Ő a pesti lány.) Őrülten szerettük egymást! De aztán ősszel valami történt, amit nem értettem. Mintha hidegebb lett volna hozzám. Aztán jött a szakítás. Sejtettem, hogy egy másik férfi van a háttérben, de ezt bizonyosan sosem tudtam. Aztán Kata (vele azért néha még beszélgettünk) közölte, hogy Zoli szerelmes lett egy pesti nőbe. Egy nap Mari is elmesélte végre, hogy találkozott egy kedves, független emberrel, akivel el tudna képzelni az életét. Én csak véletlenül kérdeztem rá, hogy hívják.

Ő ugyanaz a Zoli volt...

Oszd meg: