Kitaláljuk egymás gondolatát!

Folyatódik Ria története

Ria áprilisban írta meg nekünk a történetét. Azóta sok minden történt köztük, a lány a folytatást is megosztotta velünk!

Nem tudok élni nélküle...

Ezzel a címmel írtam meg a történetünket, a megismerkedésünket még áprilisban! Gondoltam, most kiegészítem, ugyanis meg volt a várva várt találkozás.

Úgy beszéltük meg, hogy én megyek hozzá és ő fog várni az állomáson. Nagyon izgultam. Tudtam, hogy a lehető legjobbat kaphatom, de mégis... Mivel én már így is írtó szerelmes voltam belé, majd kiugrott a szívem a helyéről, egyre jobban és talán hangosabban dobogott, miközben közeledtem az állomáshoz. Elég sötét volt már. Ott állt valaki. Tudtam, éreztem, hogy csak ő lehet. Hogy rám vár.

Igen. Ő volt az. Sokkal, de sokkal jobb volt, mint ahogy gondoltam, vagy, ahogy a képen láttam. Hirtelen az jutott eszembe, hogy mit keresek én itt? Hogy képzelem, hogy egy ilyen pasi az enyém lehet?

De ő odajött, megpuszilt és elvette a táskámat. Sötétedett, de nagyon jó idő volt. Igen sokat sétáltunk a lakásáig, de élveztem. Élveztem a beszélgetést, ahogy rám nézett, ahogy a keze a kezemhez ért.

Pezsgővel készült. Nagyon sokáig beszélgettünk, miközben elfogyasztottuk a pezsgőt is. Mindenről beszéltünk, mindent megbeszéltünk. A szeme, a szája gyönyörű, megbabonázott! Aztán egyszer megsimogatta a homlokomat. Mintha a villám csapott volna belém. Aztán az arcomat. Ilyet még sosem éreztem. És csókolgatta a nyakamat. Éreztem, tudtam, hogy itt elvesztem!

Soha nem gondoltam volna, hogy képes leszek az első randin megtenni. Én, mint egyedülálló mintacsaládanya. De ha úgy nézzük, mi már hónapok óta leveleztünk, beszélgettünk, sőt, ugye skype-on keresztül szeretkeztünk is. Jól ismertük már egymást.

Megtettük. Azóta már többször is találkoztunk persze. Nagyon jól érezzük magunkat egymással. Kiegészítjük egymást. Úgy gondolom, megtaláltuk a másik felünket. Kitaláljuk egymás gondolatát, befejezzük egymás mondatait. Teljesen egy hullámhosszon mozgunk. Amikor éppen nem tudunk találkozni, akkor ugyanúgy telefon és skype, órákig. És olyankor hiányzik. Nagyon hiányzik! És tudom, érzem, hogy én is neki.

Ott tartunk, hogy megbeszéltük az összeköltözést. Már a nyárra. Minél előbb. Hogy együtt legyünk mindnyájan.

Szerelmes vagyok! Ő is az! Vele akarok élni, vele akarom leélni az életemet... Tudom, hogy vele boldog leszek!

És igen, még mindig úgy érzem, hogy nem tudok élni nélküle!

Oszd meg: