Virtuális love story

Ismerkedünk a net-en, eláruljuk arctalanul, személytelenül egy nick-nek minden titkunkat, a szokásainkat, a szexhez való hozzáállásunkat, ápoljuk, mint annak idején a tamagoccsiinkat, majd jön a romantika egy autóbusz-pályaudvaron.

Ülök a gép előtt, naná, hogy a Társkeresőn lopom a napot! Kattintgatok, nézelődöm, magamban mosolygok, mivel a felhozatal napról napra ugyanaz.

Még a Nőnapi nagy leértékeléskor vásároltam magamnak VIP tagságot, hadd élvezzem már egy kicsit ennek a kiváltságnak az előnyeit, többek között láthatom, kik azok, akiknek felkeltettem az érdeklődését. Nézem, nézem, mit látnak szemeim, ki érdeklődött utánam, az oldal egyik macsója, akinek kb. egy évvel ezelőtt küldtem egy flört üzenetet a következő szöveggel: "Akiért a hormonjaink mozgásba lendülnek!" Akkor szépfiú elfogadta ugyan a flörtömet, de reagálni nem reagált rá. D****lj meg, gondoltam egy csúnyát, kész ennyi!

Most, hogy látom meglesett, ismét flörtölni kezdek vele: "Kukucs:)” Flört elfogadva, majd jön a fotóalbumomhoz az engedélykérés ugyanezzel az egy szóval: "Kukucs!" Miután megtekintette szerény személyemet, jön a flört: Csini vagy! Válasz megy: " Tudom:P" Jönnek-mennek a flörtöcskék, amikor is rákérdezek: "Dolgozol?" Válasz: " Nem, beteg vagyok, 40°C-os lázam van!" Na, több sem kell nekem, a szó szoros értelmében elkezdem virtuálisan ápolgatni. Fél óránként megkérdezem enyhült-e a láza, tanácsot adok milyen gyógyszert vegyen be, igyon sok folyadékot stb. Reggel Ő az első gondolatom, vajon tudott-e aludni, van-e már étvágya. Így megy ez napokon keresztül, ápolgatom a tamagoccsimat.

Jön a hétvége, hirtelen eltűnik, bánt a dolog, na, neked is csak addig kellettem, amíg unatkoztál. Új hét kezdődik, betegem belép, rákérdezek:
- Megbántottalak valamivel?
- Nem dehogy, Te soha nem tudnál engem megbántani, nem tudnál olyat tenni, amiért megharagudnék Rád, életemben ilyen kedves csajjal még nem találkoztam!
Megnyugszom, elkezdünk ismét beszélgetni, csakhogy ezek a beszélgetések egyre intimebbek lesznek. Szép lassan mindent kibeszélünk, már ismerjük egymás szexuális szokásait, nincsenek titkaink, olyan ez mintha több hónapja ismernénk egymást.

Budapestre kellett utaznom egy hivatalos ügyben, ezért felajánlottam neki, hogyha Ő is szeretné, találkozhatnánk, legalább megismerhetnénk egymást személyesen is. Örül a lehetőségnek, majd váratlanul levelet kapok Tőle, amelyben közli, hogy pont békülőben van a barátnőjével és hát... ugye nem tenne jót, ha most félrelépne. Mit ne mondjak, nem esik jól, de úgy teszek, mint akit nem érdekel, hisz amúgy is csak barátok vagyunk, ezt közlöm is vele! Megbeszéljük az időpontot, jön az újabb levél, hogy sajnos bizonytalan a randi. „A franc essen beléd, hát ezért pátyolgattalak, hogy hülyét csinálj belőlem?”- dühöngök. Eljön az utazás napja, reggel még gyorsan belépek az oldalra, ismét vár a levele: "Csörgess meg, ha Pesten leszel"!

Szót fogadok, ahogy felérek hívom, kéri, menjek a parkolóba, elindulok és ott vár Ő! Nézem-nézem, és nem hiszek a szememnek, a macsó egy alacsony, vállig érő hajú pasi,(nem az esetem) állunk egymással szemben, kezet nyújtok, bemutatkozunk egymásnak, majd zavartan elindulunk az autóhoz. Elindul, hallgatunk, majd váratlanul megszólalok:
- Ugye nem jövök be neked?
- Hogy a francba ne jönnél be, hogyan kérdezhetsz ilyet! Majd megfogja a kezemet és megkérdezi:
- Hová menjünk?
- A szállásomra, nem úgy beszéltük meg, hogy este találkozunk?
- Igen-igen, de a barátnőm lehet, hogy nálam alszik és tudod megbeszéltük, hogy szeretném rendbe hozni a kapcsolatunkat.
- Ok! Akkor menjünk, üljünk le valahová és beszélgessünk.
Lemegyünk a Duna partra, gyönyörű idő van, leülünk a lépcsőre, a vízben vadkacsák szerelmeskednek, nézzük őket, váratlanul magához húz virtuális szerelmem és szájon csókol. A csókja keserű a bagótól, de ezt a kis kellemetlenséget feledteti velem a csók, ami olyan érzéki, olyan lágy, hogy az ember lányának egyből elkezd lecsúszni a bugyija. Csókolódzunk világos nappal a Duna parton, nem érdekel bennünket semmi és senki. Elneveti magát:" basszus, nem tudok felállni!"Kicsit cukkolom: " Nem mondod!" Elindulunk vissza az autóhoz, megkérem, hogy vigyen a szállásomra. Egy mellékutcához érve megáll, átölel, ismét megcsókol, a keze felfedező útra indul, az enyém is, tesszük ezt világos nappal egy autóban. Kinyitom a szemem, belenézek az ővébe, ami olyan, mint a bagzó macskáé, érzem, hogy az enyémek sem lehetnek különbek, majd hirtelen magamhoz térek. Mit csinálok én, mit keresek én ennek a pasinak az autójában, mi történt velem? Eltolom magamtól, kérem, vigyen haza, elindul, rám néz. "Menjünk el hozzám, van egy szabad órám" Azt felelem: "Ne haragudj, de nem!" Kiveszi a csomagtartóból a táskámat, magához húz, ad egy puszit."Figyelj, ha Pesten jársz, egy órám mindig lesz Rád!" Visszamosolygok rá: „ok!”

Este van, egyedül fekszem az ágyamban, bámulom a plafont és az jár a fejemben, hogy ez lenne a virtuális szerelem? Ismerkedünk a net-en, eláruljuk arctalanul, személytelenül egy nick-nek minden titkunkat, a szokásainkat, a szexhez való hozzáállásunkat, ápoljuk, mint annak idején a tamagoccsiinkat, majd jön a romantika egy autóbusz-pályaudvaron, egy óra a Duna parton, vadkacsákat bámulva, csókolódzva, majd az előjáték egy autóban világos nappal és a beteljesülés egy kölcsön kért lakásban, amire van egy óránk?

Vadmacska

Oszd meg: