Sokan teszik fel a kérdés, hogy vajon az interneten szövődő,
a belső tulajdonságok és értékek közös hullámhosszán kialakuló szerelmek
tartósabbnak bizonyulnak-e a hagyományos úton kialakuló párkapcsolatoknál.
Nehéz választ adni a kérdésre, hiszen ahány példa, annyi ellenpélda is
van az internetes társkeresés sikerére.
Tény, hogy aki regénybe illő románc részese volt, örömmel
kürtöli világgá boldogságát és osztja meg élményeit másokkal, míg a csalódást
a legtöbben magukban hordozzák, nem szívesen teregetik ki a ''szennyest'',
saját naivitásuk, hiszékenységük bizonyítékait.
A sok-sok olvasói levélből, melyet rovatvezetőként kapok
legfeljebb annyit szűrhetek le, hogy az ''Internet-szerelemben'', ahogyan
az érzelmek világában mindenhol minden és bármi előfordulhat, nincsenek
általánosítható következtetések, előre megírt forgatókönyvek. Ennek megfelelően
e rovatban is igyekszem egyensúlyban tartani a pozitív és negatív kicsengésű
történeteket. Mivel az előző részben egy, az internetes
ismerkedés terén örök óvatosságra intő sztori került terítékre, következzem
most ellensúlyként egy csokorba szedett összeállítás a ''megtaláltam a
nagy Őt'' mottóval írt olvasói levelekből.
A Gyalogló Chat-en toppant be a ''szeretet'' szobába Mesterlövész
néven. Először nem is álltam vele szóba, mivel túlságosan elfoglalt voltam
a többi ismerős chatesekkel. Én New Yorkban voltam, ő pedig itthon. Épp
készültem haza és utazásom előtt egy nappal gondoltam felmegyek a netre,
elbúcsúzni a kedves ismerősöktől. Mesterlövész újra megszólított, és elkezdtünk
chat-elni. Tetszett nekem, de mivel nagyon siettem, nem maradhattam sokáig
vonalban. Megemlítettem azonban neki, hogy ha van kedve, holnap jöjjön
ki elém a többiekkel együtt a repülőtérre, és az utána következő bulira
is tartson velünk.
Karácsony másnapján érkeztem Budapestre, akkor láttam
őt először a reptéren. Az első perctől hihetetlen összhang volt közöttünk,
nagyon jó barátok lettünk, amiből néhány hónap alatt nagy szerelem bontakozott
ki. Azóta lassan egy éve már, hogy együtt vagyunk, és azt hiszem, majdnem
tökéletes párt alkotunk!