December 5-én egy levél várt az e-mail címemen. Néhány levélváltás után telefonálgattunk - de mennyit! - majd december 23-án találkoztunk. Csodálatos varázslat volt első látásra. Letepert a szerelem mindkettőnket. Ha csak a hangját hallom, a szemébe nézek, ha rá gondolok, valami csodás bizsergés kerít hatalmába, és talán fordítva is.
De teltek a napok, a hetek. A köztünk lévő kilométerek, a találkozás meg nem ismétlődése, rányomta bélyegét a kapcsolatra. Nem tudom, mi lesz velünk. Ő azt mondja megijedt, még sosem tapasztalt érzéseket kapott, és adott. Várjunk.
Várunk, és szenved(ek)ünk. Vajon lesz ebből még boldogság?!
Judit