A leleplezés

Egy magyar társkereső rendszeren keresztül ismerkedtem meg egy elvált férfival. A személyes találkozó nálunk hamar létrejött, első levelében már leszögezte, hogy nem a hosszas levelezés híve.

Már az első randin feltűnhetett volna, hogy - mint utóbb kiderült - ott volt időben, de nem jött oda hozzám. Én abban a hiszemben távoztam, hogy mégsem jött el, de 5 perc múlva felhívott. Szóval már ez egy gyanús jel lehetett volna, de én naiv voltam. A lényeg az, hogy egy hónapi ismeretség (közben lemondott randevúk, igen fantasztikus történetekre hivatkozva) után voltunk először együtt.

Másnap be mentem hozzá a munkahelyére - számára váratlanul -, és ott találtam a barátnőjét, akivel mint kiderült, két éve együtt vannak, és már gyermeket is terveztek. Ha ekkor nem jövök erre rá, ki tudja meddig hitegetett volna mindkettőnket, arról nem is beszelve vajon hányadik "eset" lehettem neki. Ez a jelenet igazán Cheaters című sorozatba illett volna. A barátnője hatalmas jelenetet rendezett...

Számomra a tanulság az, hogy nem kell mindent elhinni, amit a másik fél az ismeretlenség ködébe burkolva állit. Jobb lett volna kicsit gyanakvóbbnak lenni, hiszen voltak is intő jelek...

Nem tudom, a történetem mennyire lehet érdekes számotokra, de nekem jól esett valakinek elmondanom.

Köszönöm, hogy elolvastatok!

(név nélkül)